Tűzhely, Világzenei műsor a Civil Rádióban - 2013. 03. 26., 12.00 

Különleges, kultúrákon átívelő zene, szefárd dallamok, hangzásában jól érezhető a spanyol, marokkói, török, argentín hatás.

A Dina zenekar a tradícionális zsidó dalok őrzését, ápolását, újrafogalmazás tette meg elsődleges céljául. Ez az irány mutatkozik meg a Durme, durme című nagylemezen, melyen főleg szefárd, ladino, de emellett héber és jiddis nyelvű dalok is hallhatók.

A Dina zenekar amellett, hogy hagyományhűen örökíti tovább a zsidó kulturális zenei örökséget, izgalmas színezetet, újszerű megoldásokat is felmutat, például a különféle magyar, fúvós hangszerek zenébe illesztésével. A zenekar tagjai fontos feladatuknak tekintik, hogy megismertessék ezt a különleges és rendkívül értékes zenei stílust nem csupán a zsidókkal, hanem minden hallgatóval.

A zenekar tagjai:

Samu-Pandzarisz Diana - ének
Szokolay Dongó Balázs – furulya
Dés András – ütőhangszerek
Mester Sándor - gitár

A Durme, Durme című CD-n a zsidó zenei hagyományok mellett komoly szerepet kapnak a magyar népzenei motívumok is, Szokolay Dongó Balázs virtuóz, Samu-Pandzarisz Diána énekhangját ellenpontozó furulya- és szopránszaxofon-játékának köszönhetően. A Dina zenekar ütőse Dés András, a formáció negyedik tagja és egyben a producere Mester Sándor (MS3 művésznéven is ismert) világszerte koncertező klasszikus gitáros. Az albumon szereplő vendégzenészek: Mezei Gábor (tangóharmónika) és Boros Mátyás (hegedű).

Klasszikus gitárművész, népzenei gyökerekkel rendelkező fúvós, a jazz világából érkező ütőhangszeres és egy varázslatos énekhang: a Dina együttes tagjai éppúgy fonják egybe a különféle zenei kultúrákat, ahogy a lemezükön hallható szefárd, jiddis és héber dalok olvasztották magukba különböző évszázadok és földrajzi területek muzsikáját. Samu-Pandzarisz Diana neve egyelőre talán ismeretlenül cseng, lélegzetelállító éneklése azonban nagy dolgokra predesztinálja. A jövő hangja ő, aki a zenei múlt mélységes mély kútjából merít bemutatkozó lemezén.

A szefárd dalokat általánosságban három csoportba lehet sorolni: szórakoztató, szerelmes illetve spirituális jellegűekre. Dalszövegei számos nyelven íródhattak, például héberül ( a vallásos témájú dalok esetében) vagy ladino nyelven. A ladino nyelvet már oly csekély számú ember beszéli, hogy szinte csak a dalok tartják életben. A szefárd zene gyökerei a középkori Spanyolországhoz nyúlnak vissza. A zsidók 1492-ben történő kiűzetése óta, vándorlásaik során a szefárd zenét különféle hatások gazdagították, mint például marokkói, argentín, török, görög stb. A kivonulást követő évszázadok során azonban sok dal a feledés homályába merült. A szefárd zene jellemzői közé tartozik a hajlításokban gazdag énekstílius, páratlan ritmusok, török makám.